Tanítások on Márk evangéliuma

Jézussal a viharban | Márk 4:21-41

Mit tesznek a tanítványok, ha igazán nagy viharba kerülnek, és a Mester békésen alszik a hajó egy szélvédett zugában? És mihez kezd Jézus, miután felébresztik? Néhány rövidebb példázat (A kosár alá rejtett gyertya, a „jól megrázott mérték” és Isten országa, mint mustármag) után ezt a történetet nézzük meg közelebbről.

Vetéstől aratásig | Márk 4:1-20

Jézus példázata a magvetőről nagyon ismert – benne van három evangéliumban is, és egyike azon kevés példabeszédeknek, amiket Jézus el is magyaráz a tanítványainak. De valójában kik vagyunk mi ebben a parabolában? Jó helyre képzeljük magunkat, amikor olvassuk? Ám legyen, fogadjuk el, hogy mi vagyunk a jó föld. Mi van hát a terméssel? Tényleg hozunk harmincszoros, hatvanszoros, netán százszoros aratnivalót? Ha ez nem sikerül, kezdjük magunkat máris rosszul érezni? Esetleg aggódjunk az üdvösségünk felől? Mit tanít a biblia egésze a…

A megbocsáthatatlan bűn | Márk 3:20-35

Kezdjük a riasztó címmel: mi is az a „megbocsáthatatlan bűn”? Jézustól halljuk a mai részben: „Bizony, mondom néktek, minden bűn meg fog bocsáttatni az emberek fiainak, még a káromlások is, bármennyi káromlást szólnak, de ha valaki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké.” Súlyos, komoly szavak, ám a Biblia egészének fényében úgy tűnik, hogy ez nem olyan valami, amit „véletlen” el lehet követni, vagy csak úgy „belesodródni”. Erről, és más, könnyedebb témákról is…

Jézus, a nagy testvér | Márk 3:1-19

„Azután felment a hegyre, és magához hívta, akiket akart; ők pedig odamentek hozzá.” Jézus magához hívja, akit akar, és mi odamegyünk hozzá. De minek menjünk oda? Egyáltalán, hogyan tudunk kapcsolódni őhozzá? Valóban szükségünk van valakire, akire felnézhetünk? Ha te igaz ember vagy, tökéletes, testileg és lelkileg teljesen egészséges, soha nem nyomasztanak egzisztenciális kérdések, akkor az evangélium nem neked szól. Legalábbis nem most. Ám ha olyan vagy mint én, és időnként romokban hever az életed, vagy csak éppen bántasz másokat, mikor…

Jézus a jó embereket hívja? NEM! | Márk 2:13-28

Mit kell tennem, ha Jézust akarom követni? Ugye, ő a jó embereket keresi, tehát amíg én csak küszködöm a bűneimmel, terheimmel, elromlott életemmel, addig nem sok esélyem van nála? NEEEM! Jézus pont azt mondja, hogy a betegeket hívja. Azokat, akik el vannak fáradva. Azokat, akik nem érzik jól magukat. Akik nem egészségesek. Mint a legtöbb ember, ha jól belegondolunk. Istennek nem kell megfelelnünk, nincs valamiféle minimum elvárás, semmi. Ez túl egyszerű, hogy igaz legyen! Igen. Mégis: ez az evangélium!

Az égből pottyant beteg | Márk 2:1-12

Mihez kezdjen négy ember, ha mozgásképtelen társát nem tudja a tömeg miatt bevinni a házba, ahol Jézus van? Talán bontsák ki a tetőt, és engedjék le kötélen? Nem is rossz ötlet! Igen, pontosan ezt látjuk ebben a viccesen komoly történetben. Közben szó lesz barátságról, gyógyításról, hitről, Isten szuverén hatalmáról, és a végén – igaz, csak érintőlegesen – egy Aslan nevű oroszlánról is, aki, mint tudjuk, nem szelídített oroszlán. Érdekesnek tűnik mindez? Akkor rajta, hallgasd meg, miről is van szó –…

Mennyire ember, és mennyire Isten! | Márk 1:35-45

Jézus nem félt megérinteni a leprást, mert Isten volt. Ugyanakkor a Megváltónak szüksége volt „énidőre”, elvonulásra – ezt többször látjuk az evangéliumokban – mert ember volt. Az Isten-ember eljött közénk, erre emlékezünk ma, Advent első vasárnapján. Az Isten-ember eljött közénk, ő az, aki az út lett Isten és ember között, ő tette lehetővé, hogy a világ teremtőjét apánknak hivhassuk. Errre emlékezünk életünk minden percében.

Amikor Jézus hív | Márk 18:1-8

Jézus alighogy megkeresztelkedett és megkezdte nyilvános szolgálatát, elhívta első tanítványait. Izgalmas látni, ahogy Isten fia elindul ezen az úton, kezdi megmutatni nekik és egyben nekünk is: nem egy új filozófiára, nem egy érdekes vallásra, jól hangzó elméletekere van szükség, hanem őrá, a testté lett Istenre. Így volt ez kétezer évvel ezelőtt is, és ma sincs másként. Ahogyan Jézus mondja: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (János 8:12)
  • 1
  • 2