Ki a te Istened? | 2. Mózes 7-10. részek
Izráel szabadításának történetében Isten és a fáraó közötti küzdelem sokkal több, mint egy emberi konfliktus. A tíz csapás sorra leleplezi Egyiptom isteneit, és megmutatja, hogy egyedül az Úr az élő és hatalmas Isten. A történet azonban nemcsak a fáraónak szólt, hanem nekünk is üzen: Mely istenek uralják a szívünket? Kiben bízunk igazán a nehézségek közepette? Hogyan reagálunk Isten figyelmeztetéseire – megkeményítjük, vagy megnyitjuk a szívünket? Ez a szakasz arra hív, hogy őszintén tegyük fel a kérdést: „Ki az én Istenem?”…
Amikor kicsúszik a talaj alólunk | 2. Mózes 5 .és 6. részek
Ebben a tanításban a 2 Mózes 5–6. rész történetét vizsgáljuk: Mózes és Áron Isten parancsára a fáraóhoz mennek, hogy felszabadítsák az izraelitákat, de helyette egyre nehezebb munkát kapnak. Úgy tűnik, kicsúszik a talaj a lábuk alól, a helyzet kilátástalannak tűnik, és a kudarc érzése eluralkodik rajtuk. Az ige arra tanít, hogy Isten hívása gyakran próbákon keresztül vezet, és még a látszólag reménytelen helyzetekben is hűségesnek kell maradnunk. Isten ereje és ígéretei mindig biztos alapot adnak, amikor a saját erőnk kevésnek…
Isten hívása – halálos próba | 2. Mózes 4:18-31
Ebben a tanításban a 2 Mózes 4:13-31 drámai és furcsa eseményét vizsgáljuk: Mózest az Úr hívása után halál fenyegeti, de felesége, Cíppóra közbelép, és megmenti őt. Az ige rávilágít Isten útjaira, amelyek gyakran meghökkentőek, és arra, hogy a hit, az engedelmesség és a családi támogatás kulcsfontosságú a hívás teljesítésében. Ez a történet arra tanít, hogy Isten hívása nem mindig könnyű, de mindig van út és segítség, hogy teljesítsük a küldetést.
Nem akarom | 2. Mózes 3:10 – 4:17
Isten egyértelmű megbízást ad Mózesnek: menjen, és vezesse ki Izráelt Egyiptomból. Mózes azonban kifogások sorát hozza fel – alkalmatlanság, félelem, múltbeli kudarcok és a saját korlátai. Nemcsak nem érzi magát elégnek, hanem valójában nem akarja elvállalni a feladatot. Ez a szakasz emlékeztet arra, hogy: – Isten elhívása nem a mi képességeinken, hanem az Ő jelenlétén múlik. – A kifogások mögött gyakran a félelem és a bizalomhiány áll. – Isten türelmesen, de határozottan bontja le a kifogásainkat. – A feladat, amit…
Kiégett hívő élet | 2. Mózes 2:11 -3:30
Mózes megpróbálta betölteni Isten akaratát – saját erejéből. A népéért érzett indulat jogos volt, de az időzítés és a módszer emberi. A kudarc után Mózes negyven évre eltűnik a szem elől: pásztorrá válik, elcsendesedik… és kiég. Talán azt gondolta, hogy nem csak a saját életét, de a népének szabadulását is elrontotta. Isten itt szólítja meg és hívja el. Vajon lehet ma olyan égő hívő életet élni, ahol nem égünk ki? Erre keressük a választ ebben a videóban.
Mi van a szívünkben? | Márk 7:1-23
Ezt mondja Jézus: „Mert belülről, az ember szívéből jönnek elő a gonosz gondolatok…” Mihez tudunk kezdeni ezzel? Vajon mi az evangélium megoldása erre a mindannyiunkat érintő problémára?
Bemerítés – tanítás
Miért kell bemeritkezni? Kell ma még egyáltalán? Mi a feltétele az üdvösségünknek, örök életünknek? Mi a feltétele a bemerítkezésnek? Ezekre a kérdésekre keressük az igei válaszokat.
Jézus a viharban | Márk 6:45-56
Hol van Jézus, amikor mi viharban vagyunk? Előfordul, hogy úgy érezzük: nincs mellettünk. Jézus tanítványai a viharral küszködtek a tó közepén, amíg ő a parton imádkozott – joggal érezhették ők is azt, hogy magukra hagyta őket. De valóban ez történt? Nézzük meg együtt ezt a történetet Márk evangéliuma szerint!
Amikor Isten csendben van | 2. Mózes 1-2:10
Mózes első és második könyve között ~400 év telt el. Ez a csend időszaka volt, Isten nem szólt. A 2 Mózes 1–2. fejezetek az elnyomás és remény időszakát mutatják be: Izrael népe szenved Egyiptomban, de Isten már ekkor készíti a szabadulás útját – csendben. Mózes születése, megmenekülése és nevelkedése nem véletlen – minden apró részlet Isten gondoskodásáról beszél, bár ezt akkor még Izráel népe nem tudta. Ebben a tanításban arról lesz szó: Mit tesz Isten akkor is, amikor mi úgy…
Lent és fent | Márk 6:14-44
Jézus így beszél Keresztelő Jánosról: „Mondom nektek, hogy asszonytól születettek közül senki nem nagyobb Jánosnál.” Mégis, azt látjuk, hogy ez a János börtönben végzi, mégpedig nem akárhogy: egy rendhagyó születésnapi parti után fejét egy tálon nyújtják át jutalmul a társaságban táncoló lánynak. Sikertörténet? Első olvasatra aligha. Néhány bekezdéssel később Jézus ötezer embert vendégel meg néhány kenyérből és halból. Ez jó dolog? Mindenképp, természetesen. Akkor elmondhatjuk, hogy János kudarcot vallott, ellenben a csodát átélő emberek élete szükségképpen csakis győzelemmel, sikerrel végződhet?…