Üzlet Istennel – Apcsel. 13:44-14:7
Jól csinálom a dolgaim? Ha igen, mit várhatok? A szolgálat jutalma a tökéletes élet a földön, bőséges áldások? Nem így tűnik ezekből a történetekből… Akkor aszkétizmus az, amit Isten vár tőlünk? Mi van a sok ígéretével?
Evangelizálás – ApCsel. 13:13-43
Pál első feljegyzett prédikációján keresztül megnézünk egy-két elvet az evangélium megosztásával kapcsolatban. Kinek, hogyan, mikor mondjuk el az örömhírt? De egyáltalán kell ezt tennünk? Mi van akkor, ha a nincs bennem vágy a Biblia üzenetét megosztani?
Vezetés és követés – Apcsel. 13:13-22
Mit jelent vezetőnek lenni? Milyen a jó vezető? Mikor kell követni, követőnek lenni? Milyen a jó követő? Van ezekben a kérdésekben különbség céges és gyülekezeti környezetben? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat ebben a részben.
Pál első missziós útja – Apcsel. 13:4-13
Barnabás, Pál és János/Márk utazása Ciprus szigetére – ezt az egyháztörténet Pál első missziós útjakén tartja számon. Ők nem így vágtak neki: amit tudtak, csupán az a tény volt, hogy a Szentlélek küldi őket. Isten vezetése fontos volt nekik, és lényeges volt Pálnak akkor is, amikor az ellenséggel kellett szembenéznie. Az óra végén beszélünk pár szót János-Márk és Pál konfliktusáról, ezzel kapcsolatban a bizalomról, egyetértésről és egyet nem értésről, akár közzösségen belül is.
De mi is a célja az életemnek? – Apcsel. 12:18-13:3
Mi az, amit életcélként tűzzünk ki magunknak? Mi az, amit elvárhatunk az élettől? Legyünk optimisták, mindig a jót várjuk, vagy inkább számítsunk csak a rosszra, akkor nem csalódunk? Mi az, amire Isten elhívott minket?
Harcolj! – Apcsel. 12:1-17
Harcolunk kell! Az ellenség nem nyugszik. Ahogy a korai gyülekezet növekszik, újra és újra támad. Ma ez vajon máshogy lenne? Mit tett akkor a gyülekezet és mit tehetünk ellene napjainkban mi?
A kereszténység eljut a pogányok közé – Apcsel. 11:19-30
Tudjátok, hol nevezték először Jézus követőit keresztényeknek? Milyen volt ez a város, és hogyan került ide Pál apostol?Végül: tudtátok, hogy az adakozás, vagyis a nélkülözők segítsége az első gyülekezetek születésével egy időben már jelen van az egyháztörténetben?
Elég jó vagyok? – Apcsel. 11:1-18
Kornéliusz története vajon miért van leírva még egyszer? Ráadásul rögtön a következő részben! Lehet, hogy Isten ezzel azt szeretné mondani, hogy ennek a történetnek az üzenete fontos? Megtanulhatjuk belőle, hogy jók és megfelelőek vagyunk úgy, ahogy vagyunk; és ha ezt a tényt a lelkünk mélyén is elfogadjuk igaznak, akkor másokról is el tudjuk hinni ugyanezt.
A Szentlélek bennünk – János 14:16-17
Pünkösd: a Pártfogó, vagyis a Szentlélek kitöltése, az egyház születése – és ennél sokkal több is. Isten lelke, a Szentlélek (más terminológia szerint: Szent Szellem) bennünk van, ő a pecsét (zálog, előleg) az életünkön.
Semmiképpen nem, Uram! – ApCsel. 10. rész
Semmiképpen nem, Uram! Furcsa a címben szereplő szóösszetétel. Semmiképpen – Uram. Az ember azt hinné: vagy-vagy. Mégis: időnként mi is mondunk ilyent, mint ahogyan Péter is megtette ezt. Mit tanított az apostolnak Isten egy látomás által? Hogyan formálta tovább a jellemét annak a tanítványnak, akire alapozta az egyházát? Mi módon jutott el a megváltás örömhíre egy római századoshoz? Mit tanulhatunk mi ebből 2000 év távlatából?