Tanítások by Szabó Krisztián (Page 7)

Tavasszal a nyáj elindul a hegyekbe a pásztor vezetésével, hogy bőséges, dús legelőkön legelhessen. Az évnek ebben a szakaszában a nyáj és a pásztor hosszú hónapokon át éjjel-nappal együtt vannak. Néha a pásztor a legsötétebb völgyeken vezeti keresztül a nyáját, de végül meglátjuk, hogy ott vannak a legjobb legelők.

Az igazság ösvényén, azaz a helyes úton vezet minket a jó pásztor. Azon, amire teremtve lettünk, ahol mindig új, friss, tápláló legelőkre találunk. A bárányokra jellemző, hogy nem mennek maguktól új mezőkre, még a gyökereket is kirágják ott, ahol vannak, de mikor a jó pásztor eltereli őket, örömükben ugrálnak az új, bőséges legelőn!

A jó pásztor gondozása alatt egyáltalán lehet egy juh szomorú? A Biblia és a tapasztalatunk egyaránt azt mutatják, hogy ez bizony előfordulhat. Mi történik ilyenkor? Milyen az, amikor a juhok – angol szakmai kifejezéssel élve – levertek lesznek, ami azt jelenti, hogy a hátukra fordulnak és onnan nem tudnak maguktól visszafordulni? Ez nem csak szomorú képet fest a bárányokról, hanem veszélyes helyzet is, mert akár bele is halhatnak! Mit tesz a pásztor? Mit tegyünk mi, ha „levertek” leszünk, amikor nehéz…

Hogyan enyhülhet lelkünk szomjúsága? Ahogy a testnek van vízbefogadó-képessége és vízigénye, úgy a léleknek is van képessége és igénye befogadni Isten Szent Szellemét.

A juhok nyugalmához a következő négy dolog feltétlen szükséges: Semmilyen veszély (pl. vadállatok) nem fenyegetik őket, nincs viszály a nyájon belül, élősködőktől és férgektől meg vannak szabadítva, teljesen jól vannak lakva. Ha ezek nem teljesülnek, a bárányok nem bírnak megnyugodni, nem bírnak addig lepihenni. Ezek mai alkalmazását néztük meg az életünkre.

Életünk két legfontosabb kérdéséről tanulhattunk ma: kicsoda Isten, és ki vagyok én? Emellett azt is megnéztük, milyen a bővölködő élet.