A 2 Mózes 27. fejezete első látásra a szent sátor berendezéséről és működéséről szól, mégis két különösen fontos jelképet állít elénk: a tüzet és az olajat.
A rézoltáron folyamatosan égő tűz az áldozat, a megtisztulás és az Istennel való találkozás helyére mutat. A mécseshez vitt tiszta olívaolaj pedig a világosság fenntartását szolgálta Isten jelenlétében.
Mit taníthat ez nekünk ma? Miért volt fontos, hogy a tűz ne aludjon ki, és hogy a mécses folyamatosan világítson? Hogyan mutatnak ezek Krisztusra, és mit jelent mindez a hívő ember életében?