Jób könyve egy emberről szól, aki nagyon, nagyon mélyre került. Egy ember, aki azon tanakodik magában: minek is élek, miért is jöttem erre a világra? A hamuban ül, egy cseréppel vakarja a bőrét, a felesége pedig éppen közli vele, hogy ideje lenne meghalnia. Aztán jönnek a barátai, akik napokig szóhoz sem jutnak, csak ülnek mellette, és sírnak. Később nekilátnak elmondani a tutit, igyekeznek Jób félresiklott életét helyre billenteni. Mérsékelt sikerrel… Ismerős helyzet? Tarts velünk az új sorozatban, ami Jób életéről szól – és így a szenvedésről, elfogadásról, megbékélésről, Isten és ember viszonyáról, kérdésekről és válaszokról is. Nem lesz sétagalopp, ahogy Churchill mondaná: „Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket!” No jó, ez vicc, igazából a lényeg most így előre, amit Jób mond valahol a történet közepén (De addig még sok minden történik ebben a gyönyörűen megírt, ám megrázó drámai költeményben!): ” Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött, s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.” (Jób 19:25-26)
- Audio (MP3) 51 MB